A GYERMEKKORI ELHÍZÁS

                           A kövér gyermek                       

        Az elhízást az Egészségügyi Világszervezet a világ tíz legsúlyosabb krónikus betegsége közé sorolta. Nem véletlen a betegség szóhasználat, hanem szomorú igazság.

         Sokáig a jóltápláltságot az egészség jelének  tartották: jujj, de aranyos pufók baba!-mondták. Ugyancsak, sok szülő nem látja rossznak, ha gyermeke kövér, esetleg ő is hasonló termetű, aztán elintézik azzal, hogy nálunk mindenki ilyen, nincs nekünk semmi bajunk, csak kövérek vsgyunk.

          Mi az igazság a kövérség családi halmozódásában? Bizony sok! Valóban nagyrészt öröklött tényezők vezetnek a túlsúlyossághoz, de minden táplálkozással foglalkozó szakember egyetért abban,  hogy az elhízás nem törvényszerű az utódoknál, a megfelelő táplálkozás, helyes életmód megakadályozhatja ennek kialakulását.

        A probléma nem akkor kezdődik, amikor már látszik. Fontos, hogy már csecsemőkorban el kell kezdeni az elhízás elleni védekezést.Ekkor még a túlsúlynak  nincsenek feltűnő jelei, mert a babák rendkívül különbözőek. A mama viszont nem érti, hogy miért aggódik a védőnő, ha a baba gyorsabban gyarapodik, mint kellene, ő viszont ezt  nem tartja  kórosnak.

        A csecsemőkor, az ötéves kor és a serdülőkor kitüntett szerepű, mivel ezen időszakban bevitt nagyobb mennyiségű kalóriadús étrend sokkal nagyobb veszélyt jelent a későbbi elhízás szempontjából, mint a fejlődés más időszakai.                                           

      Tehát, a csecsemőkorban nagyon fontos, hogy a kismamák vegyék figyelembe a védőnői intelmeket; és azt, hogy minden szakember egyetért abban, hogy  az egy éves korig tartó anyatejes táplálás jelenti az első akadály leküzdését a kövérség elhárításában

        A már kissé túlsúlyos csecsemő észrevétlenül jut át a kisded és óvodás korba, amikor a testtömege egyre jobban növekszik a zsíros, szénhidrátdús termékektől. Gyakran a rendszertelen étkezés az oka az elhízásnak, pl: a gyermek nem reggelizik rendesen, a fő étkezés az ebéd és a vacsora és a kedveskedésből, folyamatosan biztosított nassolások.

       A gyermek, sajnos, sokszor ezt a szülői mintát kapja és már óvodás korában feltűnővé válhat ducisága. Ez kezdődő testi elváltozásokhoz vezethet, pl: lúdtalp, de a túlsúly már ebben az életkorban lelki problémákat is  okozhat, ha megkülönbözteti magát a többiekhez képest, mert nem tud olyan gyorsan fogócskázni, ügyetlensége miatt nem mer fölmászni a mászókára, így már ekkor elkezdődhet az énkép zavara.

         Ez az az idő, amikor ezen tendenciát még viszonylag gyorsan meg lehet változtatni. Fontos, hogy ebben az életkorban a gyerekek 10-13%-a túlsúlyos, de a   kisgyermek táplálkozását, életmódját csak az egész családdal együttesen lehet formálni. A szülők határozzák meg azt, hogy milyen egészséges ételek kerülnek a közös étkezések alkalmával az asztalra, s gyermek dönti el azt, hogy ebből mit választ. Véletlenül sem szabad bármiféle  kínzó fogyókúrára  fogni a kisgyermeket, változatos táplálékokat kell biztosítani számára; de nem kell halálra aggódni a szülőnek magát, ha egyszer-egyszer nem kíván  a gyermek enni.

      Az étkezések szünetében nem szabad ilyenkor édességeket adni, hogy „éhen ne haljon”, ki fogja bírni a következő étkezésig. Már ebben az életkorban is kerülni kell a cukros üditő italokat, és nem szabad a 6 éven aluliaknak fogyasztaniuk a mesterséges édesítőszer tartalmú termékeket sem.             

     Lássa a gyermek, hogy elegendő folyadékot, elsősorban tiszta vizet fogyasztanak a szülei és jó, hogy erre bíztatják őt is.  Az életmód változtatás  másik fontos eleme a mozgás növelése, a fokozatosság elvét megtartva, és ebben az életkorban ez csakis úgy kivitelezhető, ha az  egész család együtt csinálja a sétákat és a kirándulásokat. 

              
      Az iskoláskorban a már kissé elhízott gyermekek súlyosbodása méginkább feltűnőbbé válik. Egyre több a reggelit kihagyó, gyorséttermi hízlaló ebédeket, szénhidrátdús rágcsálnivalókat, cukros üdítőket egésznap fogyasztó gyermek.

Órákat ülnek a  számítógép, tv előtt, nassolva. Nem mozognak, egyre kevesebbet alszanak, pedig egyes kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a nem elegendő alvás is lehet az elhízás egyik tényezője.